A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik. Összhosszúsága a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5.3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25.5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában, a messziről fehérlő magas sziklafal tövében nyílik. A Jósvafő községig húzódó, színlőkkel tagolt, meanderező főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik.

Az egy órás rövid túrán a látogatók a barlang legismertebb és az őskor embere által is már használt termein keresztül tekinthetik meg lenyűgöző cseppkőképződményeit, és ismerhetik meg a barlang históriáját. A túra a kiváló akusztikájú Hangverseny-teremben zenehallgatással egészül ki. A barlangtúra Aggteleken, az 50 m magas sziklafal tövében lévő bejárattól indul. Az 1000 m hosszú, kiépített, elektromos világítással ellátott barlangszakaszon az érdeklődők 1 órás földalatti sétát tehetnek.

A Domica a Szlovák-karszt tájegység legnagyobb, világméretű jelentőségű barlangja. A Rozsnyói járás déli részén fekszik. A Magyarországon található Baradla-barlanggal együtt 25 km hosszú, összefüggő barlangrendszert alkot. Maga a Domica 5140 m hosszú, melyből 1932 óta 1775 m látogatható a nagyközönség számára. Ján Majko tárta fel 1926-ban. A cseppkőalakzatok kivételes sokfélesége és gazdagsága sorolja a Domica barlangot a legszebbek közé. A látogatóknak felejthetetlen élményt nyújt a Styx nevű földalatti folyón hajókázni. A Domica a folyóvíz eredetű barlangok közé tartozik, fejlődése pedig előrehaladottnak mondható. A hőmérséklet 10 °C és 12,3 °C között mozog a barlangban, a páratartalom pedig 95 – 97%.

Magyarországon a Bükk-hegység büszkélkedhet a legtöbb barlanggal, mintegy 1000 ismert, és még ki tudja hány eddig ismeretlen barlangja vár még felfedezésre. A Bükki tudományos barlangkutatás Herman Ottó kezdeményezésére a Földtani Intézet megbízásából Kadic Ottokár kezdte meg. 1906-ban kezdett ásatásai tömegesen hozták felszínre az őskori emberek pattintott kőeszközeit. 1939-ben találta az első ősembermaradványokat a Suba-lyukban Dancza János.

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3.5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1043 m, függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang. A barlangot különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) mellett gyönyörű cseppkőképződmények teszik feledhetetlen élménnyé. Az üreg középső-felső triász mészkőben, a Fehérkői Mészkő Formáció kőzetösszletében alakult ki. Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba. A barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.
A barlang egész évben minden nap nyitva tart, április 1. és szeptember 30. között 9:00-18:00 óráig (utolsó túra 17.00 órakor), október 1. és március 31. között 9:00-15:00 óráig (utolsó túra 14.00 órakor).
A túrák óránként indulnak, minimális létszám 10 fő.
A túra időtartama: 30 perc